Aenean varius, arcu pretium semper luctus, quam sapien tincidunt augue, a sodales tortor orci vel nibh. Donec at euismod purus. Praesent nibh lectus, posuere id egestas sit amet, vehicula ac purus. Vivamus hendrerit erat mauris, ac scelerisque turpis semper vel.
Sed rhoncus tincidunt dolor, id hendrerit lorem suscipit nec. Phasellus ornare feugiat tellus, a tempor nibh dapibus eu. Pellentesque hendrerit eget ex id pulvinar. .


Név:Balázs György
Születési dátum:1951. 12. 26.
Születési hely:Nádudvar (Hajdú-Bihar m.)
Jelenlegi beosztása:főigazgató-helyettes, Néprajzi Múzeum
Végzettség:KLTE BTK néprajz-földrajz szak
Tudományos minősítés:néprajztudomány kandidátusa
Nyelvismeret:angol (középfok), orosz (alapfok)
1976-1982Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, tájegységfelelős múzeológus
1982-1999Mezőgazdasági Múzeum
1982-1986múzeológus
1986-1989osztályvezető
1989-1991főosztályvezető-helyettes
1991-1992főosztályvezető
1994-1999főigazgató-helyettes
1999-2010Néprajzi Múzeum, főigazgató-helyettes
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban egyetemi hallgatóként, nyári és évközi szünetekben kezdtem dolgozni 1973-tól, majd ötödéven, 1975-ben ez lett az első munkahelyem. Az épülő Felső-Tisza vidék tájegységfelelős múzeológusaként a múzeumi épületkiválasztás, bontás, újraépítés, tárgygyűjtés, berendezés munkálatait végeztem. A Felső-Tisza vidék tájegység felépítése után az akkor épülő Kisalföld tájegység felelős múzeológusa lettem. E két terület népi építészete, lakáskultúrája feltárásán túl az Alföldön és a Balatonfelvidék egyes részein folytattam terepmunkákat.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az általános múzeológusi munka mellett kezdtem el a mezőgazdasági feldolgozóipar egyik ágának, a malomiparnak, azon belül is a hagyományos malmoknak technikatörténeti kutatását.
1982-ben kerültem a Mezőgazdasági Múzeum Növénytermesztési Főosztályára. Itt kezdtem behatóbb kutatómunkát a malmok technikatörténetével kapcsolatban, s publikáltam kutatási eredményeimet.
Részt vettem a Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi raktárának rendezésében, melynek során több száz korábban vásárolt, de be nem leltározott, vagy hiányosan leírt tárgyat azonosítottunk, leltároztunk, s írtunk le. Részt vettem az egységes múzeumi tárgy- és dokumentációs szakszójegyzék összeállításában.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Felső-Tisza vidék tájegység uszkai, a Kisalföld tájegység tápi, süttöri lakóházának berendezési munkáiban vettem részt. A Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításai közül a „Szőlészet-borászat történte Magyarországon” c. kiállítás forgatókönyvének megírásában, a kiállítás rendezésében vettem részt két másik kollegámmal együtt (Preininger Adolfné, Laposa József). Ugyancsak közösen készítettük el az egri Bormúzeum kiállítását (Für Lajossal, Pintér Jánossal, Knézy Judittal). A Mezőgazdasági Múzeum egyéb állandó kiállításai közül a kertészeti, a szántóföldi növénytermesztésről és a sertéstenyésztésről szólókban egy-egy enteriőr kialakításában segédkeztem. A keszthelyi Georgikon Majormúzeum állandó kiállításainak felújítási munkálatait vezettem, ill. végeztem a magtár padlásán, a szekérszínben valamint a kovács- és a bognárműhelyben lévő kiállításokban.
A Néprajzi Múzeumban az Időképek, valamint az Aratóünnepektől az új kenyér ünnepéig c. kiállítások szervezési munkálatait végeztem.
Egyik ötletadója, kidolgozója voltam a Mezőgazdasági Múzeum Múzeumi Tanácsának, amely a Közalkalmazotti Tanácsok elődjeként 1989-ben jött létre demokratikus választással, s amely annakidején számos olyan kérdéssel foglalkozott, amellyel a vezetői döntéseket előkészítette, a múzeumi munka irányvonalát befolyásolta (vállalkozások kérdése, a múzeum szervezeti felépítésének egyszerűsítése, stb). Múzeumi tanácsunk működésének tapasztalatait a KKDSZ a Közalkalmazotti Tanácsok kialakításánál figyelembe vette. Ugyanabban az évben kezdeményezésemre megalakult a „Mezőgazdasági Múzeumért” alapítvány.
1994-ben kidolgoztam a biztonsági riasztórendszer, videofigyelő rendszer és a hangosítás kiépítésével a teremőrzés alternatív rendszerét, melynek során egy figyelőközpontból irányítható mozgóőrökkel oldottuk meg a kiállítási termek őrzését. A rendszerhez az aula, a múzeum fogadóhelyisége funkciójának átgondolása járult, információs pulttal, hozzá kapcsolódó ruhatárakkal, a büfé tágasabb pihenőhelyes kávézóvá történő áthelyezésével s múzeumi bolt, új kijárat kialakításával.
A Néprajzi Múzeumban a helyiséggazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével a gyűjteménytárak – kiállítóhelyek – munkaszobák – közösségi terek – közlekedő helyiségek funkcióinak átgondolásával, részben az eredeti épületelemek rendeltetésének visszaállításával (folyosó, lépcsőház), részben új lehetőségek bevonásával (tetőtéri helyiségek kialakításával) az épületfelújítás munkálatait készítettem elő. Ennek eredményeként a padlástéri modulrendszerű gyűjteménytár a kulturális minisztérium Múzeumi műtárgyvédelmi programjának egyik kiemelt támogatású fejezete lett. Eredményei: a Néprajzi Múzeumban négy helyiség kialakítása (egy 30, két 25 ill. egy 160 négyzetméteres gyűjteménytár), a csongrádi Tari László Múzeumban, a mátészalkai Szatmár Múzeumban, a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban, a balassagyarmati Nógrád megyei Múzeumban és a Hadtörténelmi Múzeumban egy-egy 30-40 négyzetméteres gyűjteménytár kialakítása.
A helyiséggazdálkodás egész épületre történő végigondolásának eredménye az a sikeres ROP pályázat (Palotából látogatóbarát múzeum, 2009-2010), amelynek során a NM látogatóbarát felújítása során mintegy 1000 négyzetméteren új funkciójú tereket alakítunk ki (múzeumi bolt, kávézó-büfé, múzeumpedagógiai műhely, ideiglenes kiállítóhely, munkaszobák).
1999-től vezettem a Néprajzi Múzeum Gyűjteménygyarapítási Bizottságának munkáját.
1995-ben kezdeményezésemre a BESO (British Executive Service Overseas) szervezeten keresztül két angol tanácsadó a Mezőgazdasági Múzeumban kiállításszervezéssel, általános menedzsmenttel, másikuk a múzeumi gazdálkodás menedzsmentjével kapcsolatos felméréseket végzett, majd tapasztalataikat jelentésben tették közé.
Kezdeményezője voltam Mezőgazdasági Múzeum társintézményekkel, elsősorban a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kötött együttműködési megállapodásának, amely közös kutatásokra, feldolgozásokra, kiállításokra vonatkozott. Ennek eredményeként került sor közös kiállításokra (Karácsonyi ünnepkör-Karácsonyi asztal, A jobbágyfelszabadulás és hatása a paraszti kultúrára, Húsvéti és tavaszi ünnepkör), közös konferencia rendezésére (Nemzetközi Molinológai Konferencia, 1997), kiadványok szerkesztésére és megjelentetésére (A jobbágyfelszabadítás … c. közös kiállítás vezetője, a Molinológiai konferenciakötet szerkesztése, stb.)
1996-2000 között vettem részt a holland-magyar kulturális cserekapcsolat múzeumi programjában. Ennek keretében 1996-ban Keszthelyen egyhetes képzésen, majd 1997-ben egyhetes hollandiai tanulmányúton vettem részt, amelynek során több múzeumban tettünk tanulmányi látogatást, s hallgattunk előadásokat a holland Delta terv megvalósításáról (múzeumok rehabilitációs programja), a múzeumok gazdasági problémáiról, függetlenedéséről, stb. 1997-ben Tatán a gyűjteménytárak menedzselésével (Collection Management) foglalkozó egyhetes továbbképzésen vettem részt. A holland-magyar kulturális cserekapcsolat 1998-ban induló Collection Management programjának koordinátoraként szerveztem 4 kiemelt múzeum (Szépművészeti, Iparművészeti, Néprajzi, Mezőgazdasági) holland partnerekkel való projektjét. 1999-ben tagja voltam a 7 fős magyar múzeumi küldöttségnek, amely a holland múzeumok Collection Management programjáva ismerkedett Hollandiában.
A Néprajzi Múzeumban főigazgató-helyettesként a megkezdett gyűjteménykezeléssel kapcsolatos szervezőmunkát a múzeum másik nemzetközi projektjével, a Preventive Conservation (meglőző műtárgyvédelem) projekttel ötvözve a múzeumi gyűjteménytárak helyzetének optimalizálását, helyiséggazdálkodási terv kidolgozását végzem. Az ICCROM és hat társország közös nemzetközi projektje (Raphael) Kelet-és Közép európai koordinátoraként a „European Preventive Conservation Strategy Project” szervezésében, a Vantaa-i dokumentum kidolgozásában vettem részt.
A NKÖM által 2003-ban létrehozott Múzeumi Állományvédelmi Bizottság munkájában kezdettől fogva 2010-ig részt vettem.
Tagja voltam a NKÖM által kinevezett néprajzos szakfelügyelői csoportnak. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék múzeumainak szakfelügyeletén túl részt vettem a Vas-megyei minisztériumi vizsgálatban, a Nógrád és Győr-Moson-Sopron megyei múzeumi szervezetek bizonyos vizsgálataiban, illetve szakértőként részt vettem a mezőkövesdi Matyó-múzeum épületének kiválasztásában.
Elsősorban az élőerővel működő malmok – tipró-, taposó- és szárazmalmok – technikatörténetét kutattam. 1987-1989 között levelező kandidátusi képzésen vettem részt, amelynek eredményét disszertációban dolgoztam fel. Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a 18-19. században c. disszertációmat 1997-ben megvédtem, a néprajztudományok kandidátusa címet nyertem el. Ezzel az élőerővel működő malmok kutatását befejeztem, azóta vízimalmok kutatásával és a szélmalmok elterjedésével, technikatörténetével foglalkozom.
1980-as évek közepén kezdődött közös kutatási programunk az osakai Kansai Egyetem „Institute for Oriental and Occidental Studies” intézetével, SUEO Yoshiyuki professzor vezetésével. A közös program célja a keleti hatások kutatása a térségben a malomipar, textilipar és az öntözések terén. E program keretében japán kutatókkal magyarországi malmokat, múzeumok textilgyűjteményeit, törökkori emlékeket kerestünk fel, forrásokat gyűjtöttünk. E program során másfél hónapos ösztöndíjjal az osakai Kansai egyetemen előadásokat tartottam a magyar malmok technikatörténetéről, a magyar mezőgazdaság 19-20. századi alakulásáról. Közös kutatómunkánk eredményeiről Japánban könyv jelent meg (Life Technologies in the Corridor Between Asia Minor and Europe Minor, ed. By. SUEO Yoshiyuki, Kansai University Scientific Mission, Osaka, Japan, 1995.) A Kárpát-medencei malmok technikatörténeti kutatását tovább folytatom.
A Néprajzi Múzeumban folyó muzeológiai munkák eredményeiről szakfolyóiratokban számoltam be (Magyar Múzeumok, Múzeumi Közlemények, Néprajzi Értesítő).
